Zúzódások, törések, áramütés - ezernyi veszélyt rejt a hőség, a szünet

– Zúzódások, törések, áramütés, égés, forrázás, véletlen mérgezés, rovarcsípés – ezek állnak a nyári veszélylista élén, amiket gyermekgyógyászokkal gyűjtöttünk csokorba. Sok gyerek szorul orvosi ellátásra hőguta, kiszáradás, napszúrás, napsugárzás okozta égési sérülés miatt. Ugyanis a szünet alatt a gyerekek lazábbak, mint máskor, a figyelmetlenség pedig súlyos állapotot is okozhat. Az utóbbi napokban nincs olyan rendelés, mikor hőártalom okozta tünetekkel ne jönnének hozzám a kis pácienseim – mondta lapunknak dr. Ujhelyi János főorvos, aki óva int attól, hogy a gyerekeket, legyen az bármilyen esemény – tábor, kirándulás, otthoni munka –, hosszabb ideig kitegyék a szabadban a hőségnek, napsütésnek. 

– A rendszeres folyadékfogyasztás a kicsiknél is létfontosságú, akik még nem tudják jelezni, hogy szomjasak, ott ez a szülő felelőssége. Nyaranta jelentősen megnő a kerékpáros balesetek száma, a legveszélyesebbek a koponya- vagy hasi sérüléssel járó balesetek. Fontos, hogy a gyerekek mindig viseljenek bukósisakot, térd- és könyökvédőt – mondta dr. Dicső Ferenc főorvos.

– Mióta elkezdődtek a ballagások, és egyre nagyobb a forróság, gyakorlatilag nincs olyan rendelés, mikor fény- és hőártalom okozta tünetekkel ne jönnének hozzám gyermekekkel – mondta dr. Ujhelyi János házi gyermekorvos, gyermekgyógyász főorvos. Közöttük az ájulás típusos tüneteit produkáló gyermekek is, pedig ezeket a drámai helyzeteket meg lehet előzni. A hőség megviseli a fiatalokat is, a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodásnak, a folyadékpótlásnak nagy jelentősége van. 

– A lehető legkevesebb időt töltsenek a hőségben a szabadban, főleg a napon. Gondoskodjunk arról, hogy árnyékba húzódhassanak, és megfelelő mennyiségű folyadékot, főleg vizet, gyümölcslevet vagy – nem agyoncukrozott – teát igyanak a gyerekek. A legkisebbek folyadékigénye is megnő a hőségben, őket rendszeresen itatni kell, hiszen nem tudják jelezni, ha szomjasak. A pelenka pontosan megmutatja, hogy isznak-e eleget. Amennyiben 2-3 óránként pisilnek, s sötét sárgás foltok nincsenek, akkor megfelelő mennyiségű folyadékot kaptak – magyarázta Ujhelyi doktor, milyen jelekre figyeljenek a szülők. 

– Nagyobb gyerekeknél legyen elérhető helyen a víz, a folyadék, hogy amikor szükségük van rá, ihassanak. A folyadékveszteség, a jelen lévő calicivírus – ami hányást és hasmenést okoz – együtt akár a keringés összeomlását is okozhatja – mondta a főorvos. 

Védeni a fejet, térdet, könyököt 

– A gyerekek napfény elleni védelme nagyon lényeges, hiszen a bőrük sokkal vékonyabb, és az ultraibolya sugarak a bőrük mélyebb rétegeit is könnyedén elérhetik – fejtette ki dr. Dicső Ferenc gyermekgyógyász főorvos, hangsúlyozva: a gyerekek kétéves korig ne menjenek ruha és kalap nélkül a napra. A bőrüket feltétlenül kenjék be a szülők naptejjel! Az egyévesnél fiatalabb babákat egyáltalán nem szabad kitenni a közvetlen napsütésnek, a legkisebbekkel kerülni kell a strandok medencéjét. 
Nyaranta jelentősen több a kerékpáros balesetek száma, a legveszélyesebbek a koponya- vagy hasi sérüléssel járó balesetek, ezért fontos, hogy a gyerekek viseljenek bukósisakot, térd- és könyökvédőt. 

– Ha a hasat üti meg a kormány, az fokozott figyelmet igényel, mert az ütéstől megrepedhet a lép, a hasnyálmirigy, ami életveszélyes állapotot is előidézhet – mutatott rá dr. Dicső Ferenc, s új veszélyforrásként említette a trambulinokat. 
A mindennapi gyakorlatban látják, milyen súlyos sérüléseket szenvednek el a gyerekek. Különösen veszélyes, ha két jelentős súlykülönbségű gyermek egyszerre használja a sporteszközt, a kisebb súlyú olyan magasra repülhet, hogy leérkezéskor komolyan megsérül. 
Nem múlik el nyári szünet úgy, hogy áramütéses, égési sérüléses gyerekeket ne kezeljenek. Az áramütés kevéssé veszélyesebb következménye a másod- vagy harmadfokú, kis kiterjedésű égési sérülés. 

– A legnagyobb gondot a szív­izmot ért károsodás jelenti, ekkor az áram hatására a szív­izom elektromos tevékenysége teljes mértékben felborul, és a szívkamrák izomzata remegésbe, szaknyelven fibrillációba csap át, s keringés-összeomlást okoz. A gyerek elveszíti az eszméletét, az agy vérellátásának zavara miatt pedig agygörcs is kialakulhat. Szerencsére ilyen ritkán történik – mondta az osztályvezető főorvos, megjegyezve: a nyári időszakhoz köthető sérüléseket elsősorban a rosszul bekötött kerti lámpák szigetelésének a hiánya okozza. 

– Érdemes ezeket a lámpákat gyenge áramforrással ellátni, mert az csak enyhe csípést, de komolyabb bajt, tragédiát nem okoz. Az elektromos fűnyírókkal is óvatosnak kell lenni, az elhasználódott vagy megsérült vezeték érintése életveszélyes – tanácsolta dr. Dicső Ferenc, aki megjegyezte: a lakásban a konnektorok jelentik a fő veszélyforrást, mert ahol nincs műanyag vakdugó, ott a gyerekek előszeretettel dugnak bele mindenféléket. 

Hideg vízzel hűteni 

Gyermekek kezébe nem adunk árammal működő eszközöket, s gondosan el kell zárni a mosó-, mosogató-, tisztító- és fertőtlenítőszereket, a permetszeres flakonokat. A véletlen mérgezéseket legtöbbször a mosogató- és mosószerkapszulák okozzák, mert a gyerek azt látja, hogy szép színes, s megkóstolja, ami szájnyálkahártya- és nyelőcsősérülést okoz. A tűzhelyről játék közben levert, véletlenül lehúzott étel okozza a legtöbb égési, forrázási sérülést, amelyek nagyon súlyosak is lehetnek. 

Az ételmérgezés, szalmo­nellafertőzés hátterében leginkább a rosszul tárolt tej, tejtermékek, tojás és tojásos ételek állnak, ezeket rövid időre sem szabad a napon, nagy melegben a pulton hagyni, s nagyon fontos alaposan megmosni a gyümölcsöt, zöldséget. 
A nyár a kerti sütögetés időszaka, kisebb-nagyobb égési sérülések pedig bármikor előfordulhatnak. 

– Minden égésnél a legfontosabb, hogy folyó, hideg vízzel hűtsük 8-10 percen keresztül a megégett felületet, amely nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. A felületes égés – ha nem érint túl nagy felszínt – jól gyógyul, általában nincs szükség kezelésre, minden más esetben szükséges az orvosi ellátás – mondta dr. Dicső Ferenc, aki mindig kiemeli: – A méh- vagy darázscsípés legtöbbször magától, néhány napos vizes borogatástól elmúlik. Akik allergiások a rovarcsípésre, azoknál a csípés az enyhe fájdalomtól a duzzanaton és a ki­ütéseken át súlyos anafilaxiás reakciót is kiválthat, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni – figyelmeztet dr. Dicső Ferenc. 

– A kullancsok nem a csípésükkel okoznak bajt, hanem azzal, hogy a nyálukkal vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetbe. Megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval védekezhetünk ellenük. Mindig alaposan vizsgáljuk át a teljes bőrfelületünket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, mert a kullancsot szakszerűen és mihamarabb ki kell venni. A vérszívó megfertőzheti az embert Lyme-kórral, amely egyre gyakoribb betegség, de antibiotikumos kezeléssel jól gyógyítható. Az igazi veszélyt a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás jelenti, de ezek védőoltással megelőzhetőek – említette a gyermekgyógyász főorvos. Kiemelte a szülői felügyelet jelentőségét. Fontos, hogy a gyerkőcök figyelmét az anyukák és apukák is felhívják a veszélyekre.