Mifelénk még nem „suttognak” szárazon a csapok

Még az autót sem szabad lemosni vezetékes vízzel több kistelepülésen az országban. Azt már mondanunk se kell, hogy medencét feltölteni, vezetékes vízzel locsolni például azért sem lehet a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRT) Zrt. szolgáltatási területén lévő Solymáron, néhány pilisi kistelepülésen, Budakalászon, Pomázon vagy Szentendrén – hogy csak néhányat említsünk –, mert a megnövekedett vízigény, olykor pedig a meghibásodások miatt jelentős a nyomásesés. Olykor átmenetileg nem is jön víz a csapokból. Nincs sokkal jobb helyzetben Jászberény sem, ahol napközben tiltotta meg a fokozott vízhasználatot a helyi képviselő-testület, arra hivatkozva, hogy a város hálózatát ellátó kutak vízhozama jelentősen lecsökkent.

Forróbb nyári napokon korábban is előfordult már hasonló, évekkel ezelőtt például még Hajdúnánáson is csökkenteni kellett a víznyomást a hőség miatt, Ózdon pedig abból keveredett botrány, amiért vízhiányra hivatkozva lezárták a közkutakat.

Ám így vagy úgy, a saját bőrünkön is tapasztalható klímaváltozás és a heteken át tartó hőség előbb utóbb felveti a kérdést: vajon lesz-e elegendő ivóvizünk a szárazabb időszakban, amire a globális tendenciák is (Olaszországban a Pó völgyében több régióban is szükségállapotot hirdettek) ráirányítják a figyelmet. Hogy a megyei helyzetről pontos képet kaphassunk, megkerestük a megye legnagyobb szolgáltatója, a Nyírségvíz Zrt. illetékesét. Galambos Sándor műszaki vezérigazgató-helyettes készséggel állt a rendelkezésünkre. A cég 91 településen 350 ezer lakos vízellátásáról gondoskodik, s a megfelelő víztermelő és víztisztító kapacitásaiknak, az elosztóhálózatainak köszönhetően a működési területükön még sohasem hagytak víz nélkül senkit. A napi fogyasztás társasági szinten – a vízigény mértékétől függően – 38 ezer és 78 ezer köbméter között mozog, Nyíregyházán ez a szám 15 ezer és 30 ezer köbméter közé tehető naponta.

– A települések napi vízigényét a helyben lévő víziközmű rendszerek mindenhol ki tudják szolgálni, extrém fogyasztás a legnagyobb kánikulában sem jelentkezett – szögezte le mindjárt az elején Galambos Sándor, egyértelművé téve, hogy szerencsére olyan településük nincs, ahol a vízfogyasztásra fokozottabban oda kellene figyelniük, ráadásul eddig még csúcsra se kellett járatniuk a rendszereket.

– A társaság víziközmű rendszereinek kapacitása 70 százalékos kihasználtságú, így bármilyen váratlan növekedést tapasztaljunk is, a felmerülő vízigényt minden esetben ki tudnánk szolgálni. Egyelőre semmi olyan problémát nem észleltünk, ami akadályozná a folyamatos szolgáltatást. Természetesen meghibásodások bármikor előfordulhatnak, a társaság munkavállalói igyekeznek ezeket a megfelelő módon és a legrövidebb időn belül elhárítani – magyarázta a vezérigazgató-helyettes, majd hozzátette:

– A vízbázisok védelme országszerte kiemelt feladat. A cégünknél is fokozottan monitorozzuk mindezt. Különböző programokat, vizsgálatokat végzünk a víz megőrzése érdekében. Hogy a felszín alatti vízkincs változatlan formában rendelkezésünkre álljon hosszú távon is, oda kell figyelni, milyen ipari és/vagy mezőgazdasági tevékenység történik a felszínen. A régi bölcs mondás az ivóvízre is igaz: nem a szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Fontos, hogy a napi vízhasználat során hogyan és miként hasznosítjuk, mikor és mire használjuk. Vannak fogyasztóink, akik szeretnék a többletvízigényüket – nagyobb terület locsolását, a medence feltöltését – is kielégíteni, szabályozott módon és időben, ideiglenes vízvételezési ponton keresztül erre is van lehetőség. Ezért kétszer is meg kell gondolni, hogy valaki szabálytalan vízvételezéssel próbálkozzon vagy sem. A lopás nem csak bűncselekmény, de adott helyeken akár nyomáscsökkenést, vízminőség romlást, vagy vízhiányt is okozhat – hallhattuk.

Végezetül szerettük volna megtudni, hogy az önkormányzatokra milyen terheket ró a kánikula, el kell e valamilyen takarékossági intézkedést rendelniük.

– Nyírpazonyban semmiféle mennyiségi korlátozást nem vezettünk be, a még működő közkútjainkra sem, mivel az utóbbiak után átalánydíjat fizetünk a szolgáltatónak. Jelzést sem kaptunk arról, hogy valahol vízellátási zavarok lennének, holott kiadós esőt errefelé utoljára decemberben láttunk, amire emberemlékezet óta nem volt példa – mondta el Dubay László polgármester. 

– Testületi ülésen évről évre felmerül, hogy szereljük-e le a közkútjainkat teljes egészében vagy se, hiszen a nagyközség vízhálózata teljes körű, arra bárki rá tud, illetve tudott csatlakozni. Mivel erre forrásunk sincs, egyelőre levettük a kérdést a napirendről. A nagyközségünkben még a köztereinket, elsősorban a focipályánkat is fúrt kútból öntözzük. Az intézményeink közül a konyha a legnagyobb vízfelhasználónk, de gond még soha nem volt ott sem. Egyébként ha valaki közkútról töltené fel az ezer literes permetezőjét – volt már rá példa –, a lakosság úgyis jelzi felénk, de alapvetően mindenki tudja: a közkút nem erre való. Egyébként a szolgáltatótól se jött aránytalan vételezésről jelzés. Azt persze mi is látjuk, hogy a fúrt kutakkal ugyanúgy gondok lesznek, mert a nyugvó talaj- vagy rétegvíz szintje egyre lejjebb kerül – tette hozzá.

Próbáltunk egy beregi településen is érdeklődni, ahol nem a Nyírségvíz Zrt. szolgáltat, hanem mondjuk a Tisza Menti Regionális Vízmű (TMRV) Zrt. Tiszaszalkára „kopogtattunk” be, de Udvarhelyiné Deák Ildikó polgármester gyorsan rövidre zárta a kérdést, mint mondta, náluk sincs semmiféle gond a vízellátással.