Egy ünnep sok-sok arca

A magyar állam alapítására emlékezünk augusztus 20-án. Ebből az alkalomból azonban nemcsak hazánkban idézzük fel István király alakját, hanem szerte a nagyvilágban mindenhol, ahol magyar szót hallani. A legrégebbi ünnepeink közé tartozik augusztus 20., ami Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, valamint a magyar állam ezeréves folytonosságának az emléknapja.
Dr. Holmár Zoltán történész-muzeológussal, a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény munkatársával beszélgettünk arról, hogyan is alakult ki ez az ünnep, s hogyan változott az évszázadok során.

– István király az uralkodása idején még Nagyboldogasszony napját, vagyis augusztus 15-ét avatta ünneppé, s élete végén a betegeskedő uralkodó ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Érdekes egybeesés, hogy 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát 1083-ban I. (Szent) László király tette át augusztus 20-ára, mert VII. Gergely pápa hozzájárulásával azon a napon avatták szentté István királyt – magyarázta a szakember. – I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként élt tovább a középkori Magyarországon. István kultusza aztán Európa-szerte elterjedt, Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezett meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. XIV. Benedek pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, így a Szent István-nap is kimaradt az ünnepek sorából, de Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd később Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatta meg hazánk az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt az osztrákok szemében. Sok-sok év után így aztán először csak 1860-ban lehetett ismét megünnepelni az államalapítás évfordulóját, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált.
– Az 1867-es kiegyezés után az ünnep újra visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy a középületek címerrel, zászlókkal lobogózzák fel – folytatta a történelmi visszatekintést dr. Holmár Zoltán. – A két világháború között az ünneplés kiegészült a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. A második világháború után augusztus 20-a elveszítette a nemzeti ünnepi jellegét, de jeles egyházi napként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették a hívek. A szocialista rendszer azonban az ünnep vallási és nemzeti tartalmát már nem vállalta fel, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, ezért inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint az új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték az emberek hazánkban, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
– Az 1989-es rendszerváltást követően felelevenedtek a régi tradíciók, és azóta újra megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé, amelyen ismét előtérbe került az államalapítás, az államalapító Szent István szentté avatása, de ugyanekkor ünnepeljük az aratás végét is. Az augusztus 20-ai ünnepek elmaradhatatlan része a kenyér megáldása. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik az egyházak képviselői, majd a felszeletelt kenyeret szétosztják a résztvevők között. Hazánkban a hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel az új búzából kenyeret sütni először augusztusban lehetett, ezért ezt a hónapot az új kenyér havának is nevezik – tette hozzá dr. Holmár Zoltán történész. 

Borítókép: Az augusztust az új kenyér havának is nevezik | Illusztráció: archív fotó/Dodó Ferenc