Van kiút a tartozások szélmalomharcából

Kétségbeesett olvasónk kérésére jártunk utána annak, hogy mit kell tenni, ha régi vagy már kifizetett tartozást követelnek rajtunk. Egy nyolc évvel ezelőtt keletkezett állítólagos telefonszámla-tartozásról kapott fizetési felszólítást, ráadásul az eredeti összeg többszörösét kéri egy követeléskezelő cég. Olvasónk emlékei szerint annak idején rendezte a számlát, ráadásul ennek az összegnek a megfizetése erősen megviselné anyagilag. Megkérdeztük Söptei Pétert, a Végrehajtási Válságkezelés Alapítvány kuratóriumi elnökét, mire kell odafigyelnünk, hogy ne kerüljünk hasonló helyzetbe.
– Biztos sokan jártak már úgy, hogy rossz helyen parkoltak, egy csekk a fiók mélyén landolt, vagy olyan váratlan élethelyzetbe kerültek, hogy önhibájukon kívül nem tudták befizetni a számlákat vagy törlesztőrészletet. Aztán jöttek a sokszorosára dagadt fizetési felszólítások követeléske­zelőktől, többéves tartozásról, amiről azt se tudják, mi is az. Majd érkezik a végrehajtói felszólítás, az inkasszó, a jövedelemletiltás, és még sorolhatnánk. Mobiltelefon- és internet-előfizetésből, parkolási bírságból, közüzemi tartozásból és hitelből is összegyűlhet olyan tartozás, aminek a többszörösét kellene kifizetni. Sok olyan esettel is találkoztam, amikor egy, már kifizetett tartozást is újra követelnek, vagy kezesség, névazonosság miatt keresik meg az illetőt, esetleg hiba csúszik a dokumentációba. Nagyon sokba kerülhet, ha ilyen esetben lankad valakinek a figyelme, vagy nem reagál semmire, mert úgy gondolja, nincs ilyen tartozása. Élek a gyanúval, hogy a fizetési meghagyásos rendszert egyesek egyfajta „modern kori útonállássá” fejlesztették, mert azoknál, akiknél jellemzően akadálymentesen megy át az igényérvényesítés, egyre-másra bukkannak fel a többszörösen engedményezett, homályba vesző követelések.

Éljünk a jogainkkal!

– Egy követelés, bármely módon is alakult ki, voltaképp egy adható-vehető árucikk. Magát a tranzakciót engedményezésnek hívják: az eladó az engedményező, a vevő pedig az engedményes, a követelések kereskedelmére jöttek létre a követeléskezelő cégek. Ezek felkutatják a szolgáltatóknál, pénzintézeteknél kialakult tartozásokat, majd nagyon alacsony áron felvásárolják, egymás közt adják-veszik, végül jogi úton érvényesítik, s behajtatják. Nagyon fontos tudni, hogy a követeléskezelő cégnek semmilyen hatásköre nincs. Nem foglalhatnak le, nem vihetnek el semmit, a fizetésből sem tilthatnak, akkor sem, ha ezzel fenyegetőznek. Sokszor azzal trükköznek, hogy kedvezőnek tűnő részletfizetést íratnak alá az adóssal, ami megszakítja az elévülést, így arra már később nem lehet hivatkozni.
– Minden követelésnek van elévülési ideje, ami az „esedékességgel” kezdődik, s addig tart, amíg az aktuális jogosult az érvényesítésre tett kísérletével meg nem szakítja – folytatta a szakértő.
– Az általános elévülési idő öt év, de a parkolás és útdíjak, a telefon- vagy internet-előfizetéssel kapcsolatos számlák esetében egy év. A gáz- és a villanyáram-szolgáltatáson alapuló tartozás három, a bankszámla- és hiteltartozás öt év után évül el. Az új Polgári törvénykönyv megváltoztatta az elévülési idő megszakadására vonatkozó szabályt: eszerint a 2014. március 15-én és azután keletkezett tartozások teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
A szakértőtől megtudtuk, hogy akkor sem szabad hátradőlni, ha elévült egy tartozás, mert azt hivatalból senki sem vizsgálja, csak akkor veszik figyelembe, ha az adós kifejezetten kéri.

Mindig mondjunk ellent!

– Ha hárommillió forint alatti a tartozás, a követeléskezelő a megszerzett követelést közjegyzőhöz viszi, aki ún. fizetési meghagyásos eljárásban teszi azt végrehajthatóvá. Ha tehát a címzett nem foglalkozik a közjegyzői fizetési meghagyással (úgynevezett MOKK-os, Magyar Országos Közjegyzői Kamara által küldött levél), azt gondolva, hogy ez már elévült, akkor az jogerőre emelkedik, és akkor már bírósági végrehajtó be is hajthatja, az eredeti összeg pedig a sokszorosára nő. Tehát az elévült követelés behajtására is tehet a követeléskezelő kísérletet, azonban ezt az adós az elévültség hangoztatásával – a fizetési meghagyásos eljárás keretei között „ellentmondásban” – megakadályozhatja.
– A kézhezvételtől számítva 15 nap áll az adósok rendelkezésére, hogy vitassák a követelést. Nem kell bőven kifejteni az okokat, elég annyi, hogy nem ért egyet sem a követelés összegszerűségével, sem annak jogalapjával. Interneten, közösségi oldalakon is található formanyomtatvány, de a legbiztosabb jogi szakértő segítségét kérni. Ha csak egy napot csúszunk a beadvánnyal, nem fogják elfogadni. Az alapítványunknak is van segítő ügyvédje, közösségi oldala, ahol ingyenes tanácsokkal látjuk el a bajba jutottakat. Szerencsére egyre többen élnek a jogaikkal, és egyre többen ismerik a törvényeket.
Söptei Péter azt is kifejtette, hogy az elévülés a követelést nem szünteti meg, csupán azt zárja ki, hogy azt bírósági úton érvényesítsék. Ne csodálkozzunk hát, ha van bírósági végzésünk arról, hogy elévült egy követelés, mégis kapunk felszólító levelet a követeléskezelőtől az önkéntes teljesítés reményében, ezt azonban már következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatjuk.
Arról, hogy ellentmondás után mire kell számítani, milyen eljárás várható, egy későbbi cikkünkben olvashatnak részletesen. 

LN

Illusztráció: stock