Hogy miért éppen Szabolcs lett az alma hazája?

Ahogy arról beszámoltunk, a napokban egy asztalhoz ültek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóságának képviselői a térség meghatározó almafeldolgozó-üzemeinek képviselőivel, hogy a hamarosan kezdődő almaszezon előtt egyeztessenek.

Tarnavölgyi Gergely

Fotó: Sipeki Péter

Christian Gamsjaeger a Rauch képviseletébenfeltette a kérdést: ő egy „messziről jött ember”, és szeretné tudni, miért éppen Szabolcs lett az alma hazája, miért vannak itt sokkal nagyobb számban ültetvények, mint az ország más részén?

Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke szerint egészen a 90-es évekig a határtalan szovjet piac húzta felfelé az almatermesztést, így nem volt gond hova, hogyan értékesítsünk. – Nem is voltak nagy elvárások sem, csak mennyiség legyen – tette hozzá az elnök.

Dr. Apáti Ferenc, a FriutVeB elnöke úgy fogalmazott: a termőhelyi adottságok (homokos Nyírség, beregi öntéstalajok) nem kedveztek a szántóföldi, elsősorban a gabona- és kukoricatermesztésnek, így maradt a gyümölcstermesztés, de hasonló okok miatt került ide a dohány, illetve a krumpli. Mártonffy Béla, a NAK kertészeti osztályvezetője hozzátette: a 60-as években a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tervgazdálkodás feladatleosztásában az alma ide „jutott”.

Lakatos Bertalan, a NAK vármegyei szervezetének kertészeti osztályvezetője több évszázaddal korábbra utazott vissza, amikor felidézte: Tuzsér környékén már a XVIII. és a XIX. században a hercegi birtokon jelentős almáskertek voltak, tehát létezett szakember gárda, tudás és tapasztalat a nagyüzemiátszervezésekhez.

Fotó: KM/ Archív - Sipeki Péter