Él, fejlődik, és csak a miénk

– A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. Az országban egyedülálló településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez, jelenleg 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk így számon – beszélt a Hungarikum Bizottság döntéséről az M1 szerda reggeli adásában V. Németh Zsolt nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos. 

A tirpákság öröksége 

– A Nyíregyházát körülölelő bokortanyák egész Magyarországon egyedülállóak. Nem véletlen, hogy másodikként kerültek be a Nyíregyházi Települési Értéktárba, s nagy elismerés, valamint büszkeség, hogy most már a Magyar Értéktárnak is a részei lettek – mondta lapunknak Tomasovszki Anita. A helyi értéktárbizottság elnökétől megtudtuk, amikor a javaslattételi dokumentumot összeállították, szakértők – köztük Bácskainé dr. Pristyák Erika, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense – segítették a munkájukat, s több mint egy éve vártak a kedvező döntésre. 
Történeti szempontból a tanyabokrok és népességük elválaszthatatlanul Nyíregyházához kapcsolódnak. Jellemzően a szántóföldek között álló apró házcsoportok, amelyeket a tirpákok az 1753-as betelepülésük után alakítottak ki. Nyíregyházától nyugatra már a kialakulásuk időszakában is több család, ismerős telepedett le egy területre. Állattenyésztéssel, mezőgazdasági munkával foglalkoztak, majd öt tanyán iskolát, evangélikus iskolát is alapítottak, indítottak. A tirpákok a vallásuk gyakorlásához önerőből építették fel 1786-ra az evangélikus nagytemplomot. 
A bokortanyák kialakulása kitüntetett helyet foglal el a magyarországi településrendszerben, hiszen a tanyabokor, bokortanya, szállásbokor csak Nyíregyháza környékén létező, sajátságos településszerkezet, amivel ma alig találkozunk. 
– Ez a nyíregyházi tirpákság egyik nagy kulturális öröksége. Ami nem vész el, hiszen a mi bokortanyáink – ellentétben más tanyákkal – ma is élnek, fejlődnek, jelenleg is családok gazdálkodnak itt, vállalkozásokat hoznak létre, kihasználják a turisztikai lehetőségeket. Többnyire megtalálták a helyüket és szerepüket a XXI. században is – fogalmazott Tomasovszki Anita. Kiemelte a bokortanyák páratlan növény- és állatvilágát, amit az E-misszió Egyesület természetvédelmi kutatásai tártak fel. Védik és megmutatják, élővé teszik a bokortanyák természeti értékeit, melyek megőrzése mindannyiunk kiemelt feladata – hangsúlyozta a bizottság elnöke, hozzátéve: Nyíregyháza jellegzetes tanyavilága a megújhodás időszakát éli: a hagyományokat tiszteletben tartva, a múltat megőrizve halad előre. A bokortanyák közösségének – mintegy 8000 ember él e területeken – hagyományait a város, a Nyíregyháza környéki népesség ma is őrzi, ápolja. 

Csak ránk jellemző 

– Nagy öröm és a kezdetektől támogattuk, hogy a bokortanyák bekerüljenek a Magyar Értéktárba, hiszen egy különleges, csak ránk jellemző települési forma – reagált a hírre Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke, s hozzátette: megyénk kincsei közé már 2013-ban felvették a bokortanyákat.