A digitális kézművesek között jártak

A közelmúltban Rómában járt Zsigó Zsolt és a Bánkirobot Team tehetséges fiataljai egy olyan rendezvényen, ahol más csapat nem képviselte hazánkat. A Maker Faire elnevezésű nagy európai kiállítást minden év októberében megrendezik, a résztvevőiket pedig magyarra fordítva digitális kézműveseknek nevezik. A koronavírus-járvány éveit leszámítva 2017 óta minden esztendőben kiállítóként vesznek részt a bánkirobotos fiatalok az eseményen. Zsigó Zsolt lapunknak elárulta, az olasz iparkamara rendezi meg ezt a rangos eseményt, és a kiállítás méretét úgy kell elképzelni, mintha a nyíregyházi Continental Arénából legalább 12 lenne egymás mellett.

Gigantikus komplexum

– Óriási területű komplexumról van szó, és mindig a részvételi aránytól függ, hogy hány csarnokot nyitnak meg. Tematikus az elrendezés, így mindenki könnyen megtalálhatja az őt leginkább vonzó témakört. Az egyik csarnokban a kutatásra helyezik a hangsúlyt, itt ismerkedhetünk meg az olasz egyetemek elképesztő eredményeivel és munkájával. Külön csarnokot kaptak a digitális kézművesek is, találkoztunk olyan kiállítóval, amelyik néhány éve még kicsi vállalkozásként vett részt a rendezvényen, ma pedig a maga piacán vezető szerepet tölt be – engedett betekintést a Maker ­Faire felépítésébe Zsigó Zsolt. A Bánkirobot Team vezetőjétől azt is megtudtuk, számos jó példát láttak Olaszországban, amiből hazánkban is sokat lehetne tanulni.
– A nagy cégek mellett szép számmal megjelennek a valódi digitális kézművesek is. Tavaly a mellettünk lévő standon volt két srác, akik azon fáradoztak, hogyan lehet egy hátizsákba beépíteni egy menet közben is használható számítógépet. Az akkori rendkívül kezdetleges konstrukcióból az idei kiállításra egy dizájnertermék vált, ráadásul működött is a dolog. Az más kérdés, hogy miért ölnek ebbe ennyi energiát, mikor az emberek 90 százaléka egyből azt mondja: létezik a laptop, akkor mi szükség rá? Az viszont beszédes, hogy egy év alatt mekkora fejlődést értek el – mesélte Zsigó Zsolt.

Nem tudni, miből lesz siker

Persze, a példa elsőre megmosolyogtató lehet, de a történelem számtalanszor megmutatta már, hogy sosem lehet tudni, mi az elvetélt ötlet, és miből lehet később óriási siker.
– Az olaszok mesélték nekem, hogy bár hazájukat sokszor fenyegette a csőd, annyi kis- és középvállalkozásuk van, hogy elképesztő sebességgel reagálhatnak a piaci trendekre. Épphogy megjelenik egy új ötlet, technológia, és ők nem sokkal később már elő is rukkolnak egy, a piacon alkalmazható verzióval. Azt fontos kiemelni, hogy ez a tudás és ez a villámgyors reagálási képesség nem a nagy, ismert cégek tulajdonsága, a jelenség motorja abszolút – ahogy itthon mondanánk – a kkv-szektor. Ez is egy olyan folyamat, amiből sokat tanulhatnánk itthon, hiszen azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a nagy tőke a garancia a sikerre – hívta fel a figyelmet Zsigó Zsolt, aki arról is beszélt, hogy milyen projekttel érkezett a Bánkirobot Rómába.
– Egy olyan eszközön dolgozunk, ami a piezokristály lehetőségeit használja fel arra, hogy energiát termeljünk olyan helyeken, ahol másképpen nem lehet. A srácok tulajdonképpen a természet finom mozgásait modellezik le: ha készítünk egy mesterséges fűszálat az oldalain egy-egy piezokristállyal, akkor a mozgás során a kristályra gyakorolt nyomás miatt feszültség keletkezik. Ezzel elméletben egy kisebb akkumulátort is lehet tölteni. És hogy mire jó mindez? Vegyünk alapul egy barlangba telepített hőmérséklet- és páramérő szenzort, aminek kicsi a fogyasztása. Odalent semmilyen áramforrás nincs – hacsak nem építünk ki emiatt egy komplett hálózatot –, enyhe szélmozgás viszont van. A számítások szerint egy ilyen piezós eszközzel szinte örök életűvé tehetjük a szenzor energiaellátását. A cél az, hogy oda is eljuthasson az energia, ahová egyébként nagyon drága lenne. Lehet, hogy még furcsán hangzik az elképzelés, de több olyan programról is tudunk, amelyikben a piezokristályt szeretnék energia előállítására használni.

 MI