Kis baba, nagy féltékenység

Vitathatatlanul nagy életforduló a szülővé válás, amikor gyermek érkezik a családba. Az első baba elhozza az anyai és apai szerepeket, létrejön egy „hármas összhang”, melyet egy testvér születése rendezhet át. 
Ma már a pszichológia is sokat foglalkozik azzal, hogyan készítsék fel a szülők gyermeküket a testvér fogadására, hiszen egy új életszituációba cseppennek mindannyian. A témáról Oláh Gabriella szakpszichológust kérdeztük, aki állandó szakértője lélektanról szóló rovatunknak.

Mindkettőt egyformán szeretni 

– Kezdjük a legelején! Nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is tudatosítaniuk kell, hogy a család bővülése változásokat hoz magával. Azt tapasztalom, a kisgyermekesek körében különösen nehéz és megterhelő ez az időszak, hiszen a kicsi mellé még egy pici baba érkezik, s ez fizikailag, érzelmileg is kihívások elé állítja őket. Érdemes előre átgondolni, milyen családi vagy baráti segítségre számíthatnak a szülők, mert mind a két csemete rendkívül igényli majd a figyelmet, a fizikai és érzelmi jelenlétet. Sokat számít a segítség a háztartás körüli munkában, a bevásárlásban vagy a gyerekfelügyeletben. Érzelmi oldalról pedig leginkább az a kérdés foglalkoztatja őket, vajon meg tudják majd adni azt a figyelmet a másiknak is, amit az elsőnek megadtak. Hogyan tudják majd mindkettőt egyformán szeretni? Mi lesz, ha a nagyobbik „megszenvedi”, hogy ezután már nem csak ő lesz a középpontban? Az idősebb testvér sokszor „trónfosztásként” éli meg a változást – jegyezte meg a szakpszichológus. 

– A legfontosabb azonban, hogy már a testvér megszületése előtt avassuk be a nagyobbat a kicsi érkezésébe, beszéljünk a testvérről, hiszen látja, hogy anyukája pocakja növekszik, lakik bent valaki. Minél kisebbek a gyerekek, annál kevésbé tudják elképzelni, mit jelent egy baba érkezése. A legkézenfekvőbb, ha a családból hozunk példákat, az óvodából vagy ismerősi körből, de olvashatunk meséket, testvértörténeteket is, mindezekkel közelebb kerül hozzá a fogalom, persze a testvéri érzés csak később alakul ki – mondta Oláh Gabriella.

Életszerű, működő példák 

Majd azzal folytatta, a kihívás nem is ebben az időszakban jelentkezik, hanem amikor hazaviszik a kórházból az újszülöttet. Mivel a csecsemőgondozás szinte minden energiáját leköti az anyának, előfordulhat, hogy a nagyobbik testvértől érettebb viselkedést, szófogadást várnak el, mint ami az ő életkorában még elvárható, és meg szeretnék értetni vele, hogy a kicsivel sokat kell foglalkozni. Ám egy hároméves ezt nem így fogja fel, hiányolni fogja a szülő százszázalékos figyelmét, ezért tudatosan keresni kell az alkalmakat, amikor az idősebb is megkapja a teljes, kizárólagos figyelmet. Lehet olyat csinálni, hogy amíg a kistestvér alszik, addig az apuka elviszi a másik gyereket valahová, ahol minőségi időt tölthet vele. Nemegyszer látjuk, hogy az édesanya babakocsiban levegőzteti a kicsit, s séta közben egy nagyot beszélget az idősebbel. De a nagyi is figyelheti az egyik szobában a picikét, míg a másik szobában játszik vagy tanul az anya a nagyobbikkal. Ezek életszerű és működő példák – hívta fel a figyelmet a szakember, s hozzáfűzte, sok múlhat az életkori különbségen is.

Problémák és helyzetek 

– Egy kamaszt már be lehet vonni a baba körüli teendőkbe. Tegye tisztába és öltöztesse fel, vegye ölbe, ringassa, játsszon vele, ezalatt közelebb kerül hozzá lelkileg is. A hetek, hónapok múlásával a kezdeti lelkesedés alábbhagyhat, sőt, akarva vagy akaratlanul is elkezdi majd méregetni az idősebb, vajon a szülők kit szeretnek jobban. A jó testvérkapcsolat nem ebben az időszakban dől el. Bármilyen furcsa is, de a testvérféltékenység természetes dolog. Engedjük meg és fogadjuk el, hogy a nagyobbik nem mindig csak örül a tesónak, gondolhat olyat magában, hogy: „Jobb volt, amikor csak egyedül voltam, mert csak velem foglalkoztak.” Ha erről az érzésről lehet vele beszélgetni, akkor feloldhatók a rossz gondolatok, a szorongás, a későbbi konfliktusok. Sajnos, sokan nem beszélik ki magukból, és kerülő utakon, különböző tünetekben törnek elő a problémák (szorongás, ágyba vizelés, visszaesik a tanulmányi eredménye stb.).

Vicces szituációk 

– A kicsik között egészen vicces szituációk is kisülhetnek a testvérféltékenységből. Kérheti a nagyobb, hogy őt is ültessék babakocsiba, vegyenek neki cumisüveget, fürdessék meg. Vagy kijelentheti, hogy: „Vigyük vissza a kicsit, ahonnan hoztuk.” Fontos kérdés, hogy hogyan reagál ezekre a szülő. Az empatikus olyan kérdéseket tesz fel, amelyekből kiderül, mire vágyik az elsőszülött! A testvérféltékenység csak akkor csökkenthető, ha nem túl merev és szigorú válaszokat adunk a „trónfosztottnak”. Olyat mint például: „A tesót szeretni kell!” Ez túl egyszerű kérés ebben a komplex érzelmi helyzetben. Ellenben, ha az idősebb gyerek érzi, hogy az anya képes külön-külön is foglalkozni velük, koncentráltan és százszázalékos figyelemmel, a versengés helyett a szeretet erősödik a testvérpárban – zárta gondolatait a pszichológus, akitől megkérdeztük, valóban hat a személyiségünkre a testvérsorrend. A kérdésre egy következő cikkben válaszol Oláh Gabriella.