Hol sírjaik domborulnak...

Bár már több mint száz esztendő eltelt az első világháború befejeződése óta, az 1914–1918 között dúló nagy háború története még mindig rejt titkokat, feledésbe merült eseményeket a kutató helytörténészek számára.

Kevesen tudják például azt, hogy Demecserben a gyár építésén dolgozó több száz orosz, szerb, olasz, román hadifogoly közül az 1917-ben és 1918-ban elhunytakat a településen temették el, s emléküket 100 év után is kegyelettel őrzi a város lakossága. A külföldi származású, egykori hadifoglyok sírhantja oly sok év után is ápolt, gondozott. Az iskola, a város, az egyházak hősi halottként gondozzák sírjaikat.

Erkölcsi kötelesség

– A 34 sírkőről a táblák letöredeztek, névtelen sírokká váltak. A források kutatása, az adatgyűjtés, a hiteles feldolgozás és a múlt alapos megismerése pedig erkölcsi kötelességünk, a Demecserben elhunyt hadifoglyoknak is jár a kegyelet. Ezért is vállaltuk fel a demecseri Vitális Zsombor másodéves jogi egyetemi hallgatóval – aki egyben a helyi Demecseri Körkép szerkesztője is – ezt a szép és nemes kötelezettséget – tájékoztatta lapunkat Lucza János kemecsei helytörténész, aki ezer szállal kötődik Demecserhez is.

– Hogy jobban megérthessük a történelmet, hogy láthassuk az ok-okozati összefüggéseket, fel kell idéznünk dióhéjban a múlt eseményeit. 1915-re a központi hatalmak belátták, nincs remény a háború gyors befejezésére, ezért erőteljesen megkezdték átállítani a gazdasági életet a haditermelésre – folytatta Lucza János.

– Odeschalchi tuzséri földbirtokos kormánybiztosként 1915-től megkezdte a demecseri káposztasavanyító gyár felépítésének koordinálását. Elkészült a víztorony, négy lakóépület, valamint megvalósultak a savanyítómedencék is. Ettől az évtől kezdve Demecserben volt a hadügyminisztérium 12. osztályának iparcsoport parancsnoksága. Széles körű feladatai közé tartozott a tennivalók koordinálása, irányítása. Szintén az 1915-ös jegyzőkönyvekben olvasható az is, hogy engedélyezik egy Kemecse–Nagyhalász–Ibrány között építendő, keskeny vágányú lóüzemű gazdasági és iparvasút létesítését. Az engedélyben szereplő jogok a demecseri központot és herceg Odeschalchi Zoárd és neje, született gróf Lónyay Pálma nagybirtokosokat egyetemlegesen illetik és terhelik meg. Külön kikötés volt, hogy a vasúton kizárólag herceg Odeschalchi Zoárd és neje, gróf Lónyay Pálma ibrányi–nagyhalászi és paszabi mezőgazdasági üzeme, valamint a hadügyminisztérium 12. osztályának iparcsoportja számára a rétközi burgonyaszárító anyagai, termékei szállíthatók.

Épült, bővült a gyár

Felszerelték a savanyítóüzemet szeletelőgépekkel, tárolóhelyiségekkel. A gyár területére bevezették az iparvágányt. Nagy tételben érkezett a só, a faanyag, a préseléshez a kő. 1916-ban elkészült az első nagyüzemi savanyú káposzta. A gyár tevékenysége bővült a burgonya feldolgozásával. A burgonya mosásához megépítették a Lónyay-csatorna elágazását. A megtermelt keményítő és burgonyacukor a további hadiellátás és feldolgozás alapja lett.

– Az 1917 és 1918 között elhunyt hadifoglyok hantjai az idő múltával névtelenné váltak, de mint említettem, a pontos adatgyűjtés és feldolgozás erkölcsi kötelességgé nemesedett, s ebben a munkában sokat segített Vitális Zsombor. A Demecseri Római Katolikus Egyházközség Halottak Anyakönyve IV. kötetében (1898–1931) 38 hadifogoly adatait találtuk meg és rögzítettük 1918. 01. 07. és 1918. 11. 03. között. A halottak anyakönyvében a folyószám, a halálozás éve-hava-napja, a halott neve, állapota, nemzetisége, származási helye, lakhelye, életkora, vallása, betegség vagy egyéb halálnem, a temetés helye és napja, az eltemető neve és hivatala rovatok teljes és hű tükörképet adnak a hadifoglyok küzdelméről, halálukról. Az ­összesítésben és feldolgozásban dr. Bene János ny. címzetes múzeumigazgatót kértük fel.

Ismertté vált adatok

– A kutatások során ismertté váltak 36 demecseri és 2 nyírbogdányi hadifogoly adatai. A nyírbogdányi 2 olasz hadifogoly halotti anyakönyvezése a demecseri plébániához tartozott, az elhunytakat egy L. M. monogramú nyírbogdányi kántortanító temette el Nyírbogdányban. A kegyelet, a százéves emlékezet most véglegesen méltó emlékhelyet nyújthat az elhunyt hadifoglyoknak. Jó lenne egy emlékoszlopot állítani, kegyeleti parkot kialakítani név szerinti és nemzetiségi adatok feltüntetésével örök emlékül és örök emlékezetre.

MML