Füstölve mérgezik a levegőnket

Nem kellene, hogy újdonságként hasson: 15 éve tilos szeméttel tüzelni Magyarországon.

Ennek ellenére mégis túl sok honfitársunk éget hulladékot a kazánjában. Fel kell hívjuk a figyelmet, hogy ez több százezres bírsággal, egyszersmind súlyos következményekkel járhat, elsősorban a levegő szennyezése miatt, az egészségünkre nézve.

Javában tart a fűtési szezon, és a téli hideg fokozódásával egyre többen állítják magasabb hőfokra a termosztátot, raknak rá a kazánok, kályhák, sparheltek tüzére. Noha a legtöbb otthonban a gázfűtésre esküsznek, rengeteg család oldja meg egyéb módon ezt a telente szó szerint égető kérdést. Sokan a szilárd tüzelésű kazánokban bíznak, mivel ezek kiegészítő jellegű vagy kizárólagos használatával jócskán le lehet faragni a fűtésszámlákból. Ezek hatalmas előnye, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el lehet bennük égetni.

Természetesen ezen anyagok fűtőértékei között vannak eltérések. A fával tüzelés esetén például gondosan meg kell válogatnunk a beszerzendő anyagot, ugyanis minél nagyobb a víztartalma, annál kevésbé fűt hatékonyan. A szakértők szerint a legjobb olyan hasábfával tüzelni, amely jól szellőző, fedett helyiségben legalább két évig száradt. Ennek során nő a fa fűtőértéke, viszont jelentősen csökken a károsanyag-kibocsátása.

Nem környezetbarát

Alacsony károsanyag-kibocsátással rendelkezik még a brikett, melynek a fűtőértéke, de ára is magasabb a fáénál. A legrosszabbul a szénnel való fűtésnél jöhetünk ki, mivel ez a legköltségesebb fűtőanyag, ráadásul sem környezetbarátnak, sem felhasználóbarátnak nem mondható a koszolás miatt. Az elmúlt hetekben, hónapokban számos településen ismételten elérte az egészségtelen szintet a levegő minősége, mely nagymértékben a helytelen lakossági tüzelésnek tudható be.

Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következében kerül szálló por a levegőbe, az igazság az, hogy a lakossági fűtés járul hozzá a legnagyobb mértékben – közel 70 százalékban – a szállópor-kibocsátáshoz.

Az imént felsorolt fűtési módok mellett létezik még egy akár gonosznak is mondható – sajnos nem ritka – gyakorlat: a hulladékok, többnyire a műanyagok elégetése a kazánokban. Annak ellenére tüzelnek egyesek efféle anyagokkal, hogy illegális és veszélyes a használatuk. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak az egyébként fölösleges holmiktól, ráadásul ingyen be lehet velük fűteni a házat. Igaz, ezekből sűrűn kell pakolni a tűzre, mivel a hulladék fűtőértéke alacsonyabb az engedélyezett tüzelőanyagoknál. Ugyanakkor rendkívül károsan hatnak a kéményekre, de főként a környezetre.

Hazánkban, becsült adatok szerint, évente több ezer tonna műanyaghulladék (PET-palack, gumi stb.), rongy, csomagolóanyag, fáradt olaj, bútor és építőipari kezeltfa-hulladék kerülhet a háztartások kazánjába vagy kályháiba. Reprezentatív felmérés szerint majdnem minden hetedik ember vallotta be, hogy háztartásában hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ez már másfél évtizede – a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint – szabálytalan, azaz tilos.

Aki ezt megszegve nyílt téren éget illegálisan hulladékot, 100 ezer forint bírságot fizet, aki pedig bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el, annak 300 ezer forint bírság a büntetése.

GB