2017.04.08. 10:21

„Esküszünk, rabok tovább nem leszünk!”

Tiszavasvári - Mi történt valójában? címmel lakossági fórumot hirdet a sikkasztással vádolt bűdi romaegyesület.

– Ha tudná az ember, hogy elesik, leülne – idézi a bölcs mondást Horváth Zoltán, a néhány éve alakult Összefogás a Bűdi Romákért Tiszavasvári Egyesület elnöke, arra célozva: a gyermekcipőben járó, helyi rászorulókat segítő, kulturális küldetést is magára vállaló szervezet óriási hibát követett el, amikor bizalmat szavazott és közösségszervezési, adománygyűjtési feladatokkal bízta meg a Budapesten élő dr. Horváth Ferencet, aki – az elnök állítása szerint – hol bábként, hol „rabszolgaként” kezelte őket.

Megbíztunk Feriben, sok területen szabad kezet kapott.

Horváth Zoltán

Mint ismeretes, dr. Horváth Ferenc nemrégiben beszédes dokumentumot tett közzé a civil szervezet közösségi oldalán: az egyesület számlájára beérkezett pénzadományok (több mint másfél millió forint) sorsát firtatta, fosztogatással gyanúsítva az osztogatókat. A közösségszervező végül sikkasztás és egyéb bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett az egyesületi vezetők ellen a megyei főügyészségen.

Felkarolták a rászorulókat

A bűdi cigánytelepen élők felkarolását zászlajára tűző szervezet vezetője, Horváth Zoltán és munkatársai számlákkal, dokumentumokkal, fényképekkel és tanúkkal tudják igazolni: a legnagyobb szükségben, a kegyetlen téli mínuszok idején vásárolt élelmiszer- és tűzifaadományokat becsületesen kiosztották a rászorulóknak, programokat szerveztek, a támogatási forrásokból pedig nemhogy elvettek volna, hanem még hozzá is tettek.

– Az „adománybotrány” nem egyesületi visszaélések miatt, hanem a Tiszavasváriban havonta egyszer, pár órára feltűnő „fizetett kirakatember”, dr. Horváth Ferenc telhetetlensége miatt robbant ki. Rászorultsági alapon közel 150 bűdi család kapott tűzifát és/vagy egységcsomagokat, melyek tartós élelmiszereket, édességeket és tisztálkodási szereket tartalmaztak – idézi fel Kóti Piroska, aki karácsonyi és farsangi ünnepséget, bűnprevenciós előadásokat és fórumokat is szervezett a tiszavasvári szegregátumban élő kicsiknek és nagyoknak.

– Az egész úgy indult, hogy tavaly márciusban adománygyűjtő akciót szerveztünk egy többgyermekes anyukának, mert a rossz lakhatási körülmények miatt elvitte tőle a gyermekeit a gyámhivatal. Ráébredtünk: nagyon sok roma család küzd még hasonló problémákkal, megélhetési gondokkal, s ők valójában csak ránk számíthatnak a Jobbik „fővárosában”, ahol akkoriban légiósok „razziáztak”, de feltűnt pár jogvédő szervezet is.

Utánfutót béreltek, és saját költségükön szállították házhoz az adományokat a társadalmi munkában dolgozó, lelkes önkéntesek

Jól keresett a közösségszervező

– A média sokat cikkezett annak idején Tiszavasváriról, sikerei révén reflektorfénybe került az egyesületünk is. Dr. Horváth Ferenc egy közösségszervezési pályázat megírásában volt a segítségünkre: ötmillió forintot nyertünk a Civil Kollégium Alapítványtól, amit negyedéves bontásban (alkalmanként 1.250.000 forint) utaltak át az egyesület folyószámlájára. A jogvégzett, 25 éves rendőri múlttal rendelkező Ferenc tavaly ősztől közösségszervezői feladatokat vállalt a pályázatban, de nem ingyen: bruttó 300 ezer forintos havi fizetésért és nem kevés utazási költségtérítésért.

– Tapasztalatlan, fiatal egyesületként mi teljes mértékben megbíztunk benne, sok területen szabad kezet kapott. Bár feladat lett volna bőven, jószerivel az egyesület maroknyi, ingyen dolgozó önkéntese nyakába szakadt minden tennivaló, mert Budapestről, telefonos távirányítással, „fogjuk meg, oszt vigyétek” hozzáállással nem lehet közösséget szervezni, problémákat megoldani – veszi át a szót Horváth Zoltán, hozzátéve: úgy érzi, dr. Horváth Ferenc becsapta őket, visszaélt a bizalmukkal.

Ezt a pénzt nem arra adták!

Piroska ugyanakkor büszkén meséli, hogy 40 családnak segítettek iskolakezdés idején a Polgár Alapítványnak köszönhetően, és nem egy gyermekprogrammal sikerült belopniuk magukat a gyerekek és szülők szívébe. A Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából félszáz kenyérpirító is gazdára talált. – Télen égetően nagy szüksége volt a lakótelepen élő szegényeknek tűzifára és ennivalóra. Több száz céget, civil szervezetet kerestünk meg levélben, jöttek is a kisebb-nagyobb adományok, célzott és szabad felhasználású összegek. Minden forintot bölcsen és dokumentáltan használtunk fel, a pályázati forrásból pedig fizettük a „közösségszervezőnket”, a terembérletet, a könyvelőt, a pályázatírót, az internet díját stb.

– Asztali számítógépre, laptopra és kivetítőre – amit előírt a Civil Kollégium Alapítvány – önhibánkon kívül már nem maradt pályázati forrás, az adománypénzből pedig etikátlan lett volna ilyen dolgokra költeni, s ezt dr. Horváth Ferencnek sem engedtük! Ez verte ki a biztosítékot nála, ezért vádol és revolverez minket. Bízom benne, hogy az évértékelő, tényfeltáró és toborzó fórumon az egyesületünk visszanyeri alaptalanul megtépázott tekintélyét, és megújult erővel folytathatjuk a munkát – fogalmazott az elnök.

- Palicz István -