Elítélték a magyarok elleni támadást

Nyíregyháza - A kisebbségvédelem is napirenden szerepelt a megyei közgyűlés a keddi ülésén.

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tevékenysége, sikerei és kihívásai, a megyei önkormányzat tavalyi és ez évi költségvetése, a területrendezési terv elkészítése, a Minority SafePack és a Megyei Értéktár Bizottság munkája mellett számos egyéb téma is terítékre került kedden a megyei közgyűlés ülésén.

A testület egyhangúlag elítélte a Kárpátaljai Kulturális Szövetség (KMKSZ) elleni támadást. Mint ismeretes: Ungváron hétfőn éjszaka felgyújtották a KMKSZ központi székházát, a cselekmény nyilvánvalóan a kárpátaljai magyarság ellen irányult. Egy hónapon belül ez már a második eset, amikor a legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet székházát érte támadás.

Szabó István, a közgyűlés alelnöke február 25-e, a kommunizmus áldozatainak emléknapja apropóján emlékeztetett: 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és elhurcolták el a megszálló szovjet hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Sokan vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzések során, jóval több azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított, akiket megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A kommunizmus áldozatainak emléknapján megyénk is méltóképpen emlékezett.

Napirend előtti felszólalásában Adorján Béla (Jobbik) rámutatott: megyénk több településén is elszaporodtak az illegális lakcímbejelentések, van olyan falusi 100 négyzetméteres családi ház, ahol papírforma szerint közel kétszázan laknak életvitel szerűen. – A legfőbb ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, amelynek erkölcsi és büntetőjogi következményeivel is számolni kell. Arra kérem a megyei közgyűlés vezetését, intézzen kérdezőlevelet a járási hivatalokhoz, amelyben az érintettségükről tudakozódik – fogalmazott a jobbikos képviselő.

– A bűncselekmény-gyanús eseteket a hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, ugyanakkor fontos, hogy ez a problémát egyetlen párt se kezelje hangulatkeltő kampánytémaként, hanem valódi megoldásra törekedjen – hangsúlyozta Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke.

Veres János (MSZP) a választás tisztasága és szabályossága miatt aggódott, mondván: a Magyarországon is állandó lakcímmel rendelkező kettős magyar állampolgárok esetében előfordulhat-e, hogy levélben, illetve személyesen, az anyaországban is leadhatják majd szavazatukat áprilisban? A közgyűlés elnöke szerint ez kizárt, mégpedig a választási névjegyzék szabályozása miatt.

Eddig több mint 600 ezren támogatták aláírásukkal a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést

A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi, tavalyi őszi értekezletének zárónyilatkozatában megfogalmazta: tagszervei kiemelt törekvésük, hogy az anyaország, a Kárpát-medence és a diaszpóra területén minél többen támogassák a „Minority SafePack” elnevezésű, a kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését célzó Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. A projekt az utóbbi évtizedek legfontosabb európai kisebbségi összefogásának eredménye. Amennyiben megfelelő számú támogató aláírás gyűlik össze, a határainkon túl élő magyar közösségek számára megteremtődhet az esélye annak, hogy jogaik biztosítása európai védelmet kapjon.

A megyei önkormányzat mindig is kiemelten kezelte a külhoni magyarok érdekeinek támogatását és védelmét, mivel az itt élő emberek a megye háromhatár-menti jellege miatt személyes kapcsolatok által is jól ismerik a külhoni magyar közösségek sorsát, így kezdeményezéseiket is sajátjukként kezelik. 2018. februárra több mint 600 ezer támogató aláírás gyűlt össze. Amennyiben április 3-ig egymillió uniós polgár aláírásával támogatja a kezdeményezést, az Európai Bizottságnak napirendre kell tűznie a jogalkotási javaslatok megvitatását.

A kezdeményezés magyarországi koordinációját a Rákóczi Szövetség vállalta magára. A Minority SafePack sikere az anyanyelvi oktatás és iskolarendszer, a nyelvhasználat, a nemzeti jelképek biztosítását és e jogok bővítését eredményezheti. Ehhez kérték a megyei közgyűlés tagjainak (s rajtuk keresztül megyénk önkormányzatainak, egyházi, társadalmi és civil szervezeteinek) támogatását előterjesztésükben Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, Lipők Sándor frakcióvezető és Kiss András képviselő.