Szakma nélkül egy lépést sem

Kisvárda - Minden iskolatípusból maradnak ki, morzsolódnak le diákok. A következő években tíz százalék alá kell csökkenteni az iskolai lemorzsolódás mértékét, az uniós ajánlást itthon is érdemes megfogadni, ugyanis itthon országos szinten 30 százalékos ez az arány a köznevelésben.

A probléma leginkább a szakközépiskolákat, szakiskolákat érinti, ahonnan a fiatalok egy része szakma nélkül kerül ki. Kisvárdán 520 millió forintos programot indítottak a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A nyertes pályázó a Kisvárdai Szakképzési Centrum, a tanulóközpontú program a résztvevő iskolákkal, pedagógusokkal és a gyakorlati helyeket biztosító vállalkozásokkal 2020-ig tart.

A program célja, hogy megértsék: megéri tanulni.

Hallgatva a kisvárdai tehetséges diákok zongorajátékát egy – a pedagógusok körében vallott – örök igazság juthatott az eszembe: az iskolák feladata a tehetségesek útját egyengetni, a lemaradóknak kezet kell nyújtani.

A következő években tizennégy százalék alá szeretnénk csökkenteni a korai iskolaelhagyók számát." Szőke Enikő

A hátrányok leküzdését sok-sok éven át felzárkóztatásnak nevezték az oktatásban, s nem is az elnevezésen, mint inkább a probléma megoldásán lenne a hangsúly, ugyanis fikarcnyit sem csökkent az iskolai lemorzsolódás. Egy életre megbánják, hogy nem tanultak szakmát, s idő előtt kikerültek az iskolapadból, ugyanakkor az üres padsorok fejtörést okoznak a pedagógusoknak is, merthogy az iskolai lemorzsolódás miértjeire évtizedek óta keresik a választ és a gyógyírt.

Uniós pályázatból

Mindemellett a korai iskolaelhagyás problematikájára néhány évvel ezelőtt az unió is megfogalmazott egy ajánlást, jelenleg pedig forrást is biztosít csökkentésére – derült ki a Kisvárdai Szakképzési Centrum projektrendezvényén, ahol elhangzott: öt középiskolában foglalkozhatnak a korai iskolaelhagyás megelőzésével. A nyertes pályázatban 520 millió forintot használnak fel 2020-ig. – Tizennégy százalék alá szeretnénk csökkenteni azoknak a számát, akik szakma nélkül kerülnek ki az iskolapadból – mondta a projekt vezetője, Szőke Enikő, hozzátette: országos szinten a szakmát tanulók között 30 százalékos a lemorzsolódás aránya, és ebben a térségben sem rózsás a helyzet, nem jobb a statisztika.

– Amikor tanítani kezdtem 1996-ban, már akkor a gyerekek ötven százaléka több tantárgyból is megbukott. Az alapfokú készségek elsajátításával van gond. Az olvasási, szövegértési, matematikai alapkészségek hiányosak, nem képesek elsajátítani a középiskolai tananyagot – mondta el Moldvay Zsolt a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese.

Motiváció és új módszerek

– Égető problémáról van szó, mert a szakközépiskolások, szakiskolások között a bukások, kimaradások száma igen magas. Kiscsoportokat fogunk létrehozni, ahol az alapkészségeket erősítjük meg, belépéskor felmérjük a tanulók készségeit, ami irányt mutat ahhoz, hogy milyen pedagógiai módszereket alkalmazzunk – fejette ki a tanár, aki szerint szakmai tantárgyaknál az elméleti alapok nélkül a gyakorlaton sem teljesíthetnek jól.

A probléma az egész hazai köznevelést érinti, a végzettség nélküli iskolaelhagyás lecsapódik a foglalkoztatásban is. – Szembesítjük őket azzal, hogy akinek nincs szakmája nem kell sehová, nem tud elhelyezkedni, s akkor jövedelme sem lesz. S miért hangsúlyozzuk? Az a szemléletünk, hogy motiválni kell a tanulókat, felvázolni egy jövőképet számukra.

– Akik betöltötték a tizenhatot, nem tankötelezettek, nincs eszközünk benntartani őket a rendszerben – mondta a szakember.

– Amit tehetünk: megpróbáljuk megszerettetni velük az iskolát. Digitális közösségi tereket alakítunk ki a programban résztvevő öt tagintézményünkben; alkotóműhelyeket, ahol robotikával, informatikával foglalkozhatnak, ezen keresztül meg lehet fogni a fiatalokat, érdekli őket és tanulmányaikhoz hasznos tudásra tesznek szert.

- KO -