Idősödik a háziorvosi korfa

– Én még szerencsés helyzetben is vagyok, hiszen mindössze 11 kilométert ingázom naponta, és egy olyan körzetet vállaltam el, ahol az orvosi ügyeletet nem kell külön megszervezni, mert a mátészalkai központi ügyeleten ellátják Nyírparasznya lakóit is.

Közel a nyugdíjhoz

– A mátészalkai felnőttpraxisom mellett 2013-tól vállaltam el a nyírparasznyai vegyes körzetet, ahol naponta két órát rendelek – mondta el dr. Balla Ferenc.

A háziorvos hozzáfűzte, egyelőre nem jelent különösen nagy terhet számára, hogy két körzetet visz, igaz, a családorvosok vállán meglehetősen nagy a munkateher és a felelősség, hiszen

„első kapuként” hozzájuk fut be a legtöbb beteg.

Szerencsére jó egészségnek örvend – mondta –, a nyugdíjig biztosan elbír a két praxishoz tartozó közel 2200 pácienssel, de azt azért hozzátette, hogy alig 3 éve van hátra a nyugdíjig.

– A nyírparasznyai rendelő jól felszerelt, modern, arra nincs panasz, egy egészségügyi dolgozó mindennap teljes munkaidőben ellátja a kompetenciájába tartozó feladatokat, amely valamelyest biztonságérzetet jelent a lakosság számára, hogy bármikor elérhető egy egészségügyi szakember, de szakmailag magasabb színvonalat jelent, ha egy településnek van saját háziorvosa.

Nem beszélve arról, hogy egyre több feladat jut ránk a prevencióban is, az alapos vizsgálatra, kikérdezésre több idő szükséges, egy betegre nem elég 10 perc, személyre szabott egészségmegőrzési tanácsokat kell adni – tette hozzá a doktor.

Miért nem vonzó az üres állás?

– Fontos tisztázni, hogy üres praxishelyek vannak, de nincs ellátatlan terület. Évek óta tartó folyamatról beszélünk, a betöltetlen állások a nagyobb városközponttól távol eső, aprófalvas települések problémája elsősorban.

A 344 szabolcsi háziorvosi körzetből jelenleg 17 áll üresen,

a számok alapján nem tűnik annyira drámainak a helyzet, de ha hozzávesszük, hogy a háziorvosok egyharmada 65 év feletti, a másik egyharmada legkésőbb 10 éven belül, 20 százalékuk pedig öt éven belül nyugdíjba megy, komoly gondok fognak fellépni a szakmában – tudtuk meg dr. Soós Zoltántól, a Magyar Orvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökétől.

– A kamara alapellátási munkacsoportja olyan javaslatcsomagon dolgozik, ami megerősítené a fiatal rezidensek elhatározását abban, hogy legalább 3-4 évre vállalják el a vidéki szolgálatot. Még ha nem is vennék igénybe a 10, esetenként 20 millió forintos praxisletelepedési vagy -vásárlási támogatást – melynek éves keretét megemelték az elmúlt években –, és nem maradnának sokáig egy helyen, egy rövid távú szerződéses rotációval biztosítható lenne az állandó orvosi jelenlét a kisebb falvakban is.

– Emellett fejleszteni kell a távkonzultáció lehetőségét is – veti közbe Soós doktor –, a telemedicinális eszközök segítségével a pályakezdők kikérhetnék a tapasztalt orvosok véleményét, mert bizony nem könnyű a szakmai vérkeringéstől elzárva, egyedül helytállni ezeken a területeken, ahol csecsemőkortól egészen az időskorúakig a legkülönbözőbb betegségekkel keresik fel az orvost.

A háziorvosok vállalkozásban vihetik a praxist, feladatellátási szerződést kötnek az adott település önkormányzatával, de

a finanszírozás, a betegek után járó kvóta évek óta nem változott.

Míg az egészségügy más területein volt bérfejlesztés, minőségi ugrás nem történt a háziorvosok bérében – sorolta az okokat dr. Soós Zoltán, miért tört meg a háziorvosi szakma népszerűsége a fiatal diplomás orvosok körében.

KO