nagyböjt

2020.03.03. 11:22

Koliba – a böjti édesség

Mindenki vihetett a megszentelt böjti eledelből.

Böjti alkalmak a kertvárosi egyházközségben, A koliba görögkatolikus hagyomány szerint készül

Fotó: P. Tóth Nóra / Palotai István

A nagyböjt első péntekén megszentelték a görögkatolikusok böjti ételét, a kolibát. A Nyíregyháza-kertvárosi Egyházközségben ezzel péntekenkénti böjti sorozat indult.

Az elsőn dr. Gyurkovics Miklós atya, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatójának tanítását hallgathatták meg a hívek.

A böjt nevel

Dr. Gyurkovics Miklós atya | Fotó: P. Tóth Nóra

Gyurkovics Miklós atya a nagyböjti szertartások kiemelkedő mozzanataira hívta fel a figyelmet: a Krisztussal való eucharisztikus találkozásra és az ószövetségi kinyilatkoztatásokra.

Majd arról is beszélt, hogy ebben az időszakban „ízlelgessük” az Ószövetség Teremtés könyvének első fejezeteit, s értelmet kap a böjt.

– A Teremtés könyvében ugyanis a bűneinkre ismerünk, mi több: a saját bűneink pszichológiájára. Az első sorokat olvasva rájövünk, hogy üzenete arra int, hogyan kell óvakodnunk a bűnöktől – mondta, s a bűnbeesés verseit magyarázva megállapította: „A legnagyobb bűnöket az ember tudva és akarva követi el.”

– Az első kísértés a birtoklás, a tulajdonlás kérdése volt: kié a Paradicsom, kié a föld. Az ember képes elhitetni önmagával, hogy minden a mi tulajdonunk.

Az igazság az, hogy mi csak részesülünk a föld gazdagságából, a terméseiből, sőt a saját életünk sem a mienk, még azt sem bírjuk teljesen.

– Erre bizonyíték, hogy bármikor elveszíthetjük azt. A böjttel nevelni akarjuk magunkat, hogy arra figyeljünk, akitől ezeket az ajándékokat kaptuk – emelte ki Gyurkovics atya, aki szerint a nagyböjtben nem teszünk mást, mint felemeljük kezeinket és Istennek kiáltjuk: „most már oda akarok figyelni Rád, úgy akarok élni, ahogy Neked tetszik.”

A liturgia utolsó részeként dr. Obbágy László parókus megszentelte a böjti eledelt, a kolibát, melyből mindenki vihetett magával néhány pohárnyit.

Több napon át áztatják

A főtt búzából készített, aszalt gyümölcsökkel és magvakkal ízesített, majd mézzel édesített böjti étel története az őskeresztények korába nyúlik vissza. A tiszta búzát legalább három napig áztatták, negyedik napon több órán át puhára főzték. A főtt búza levét kicsavarták, a megmaradt masszát összekeverték mézzel, friss vagy aszalt gyümölcsdarabokkal gazdagították. Fogyasztás előtt érdemes egy napot várni, hogy összeérjen a massza.

Nyíregyházi Egyházmegye

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában