Bibliai szimbólumok díszítik a falakat

„Ez a templom nem kegyúri adományokból, nem gazdag emberek nagy összegű felajánlásaiból épült, hanem földművelő tirpákok nehezen összegyűjtött forintjaiból. Mindenki megtette, ami tőle telt, a gazdák fogataikkal együtt ajánlkoztak a kőhordásra, a családok elküldték munkabíró tagjaikat, akik segédkeztek az építkezésnél...” – így idézi fel egyik írásában Garai Péter építész a nyíregyházi evangélikus nagytemplom történetét, amely II. József császár 1781 októberében kiadott türelmi rendelete („Edictum tolerantiae”) nyomán épülhetett meg. Ez a rendelet mondta ki, hogy ahol száz nem katolikus család kéri, építhet magának imaházat, tarthat lelkészt és tanítót.

Nem sokat várakoztak a Békés megyéből Nyíregyházára települt evangélikusok – akik a 18. század közepén szorgalmas munkájukkal felvirágoztatták a várost –, 1784-ben le is tették Nyíregyháza legrégebbi műemlékének alapkövét, majd 1786. október 22-én felszentelték az evangélikus nagytemplomot, amely mintegy kétezer fős befogadóképességével a megye legnagyobb temploma.

Egyedülállónak számít

A magyarországi evangélikusok ma is büszkék rá, belső díszítettsége különleges, sejtelmes atmoszférája kicsillan más protestáns templomok közül, építészeti megoldásai, a templom erődszerű megjelenése Luther Márton „Erős vár a mi Istenünk” jelmondatát hangsúlyozza.

– Valóban ritkaságnak számít egy protestáns templomot belülről kifesteni, ám ezek a díszítőelemek bibliai szimbólumokat hordoznak. Mint minden műemléknek, a mi templomunknak is megvan a maga múltja, amit most a serény restau­rátorok igyekeznek visszaidézni, visszaállítani az eredeti állapotot. Állami támogatást kaptunk egyházi épületeink felújítására, amiből 330 millió forintot a templombelsőre költhetünk. A díszítőfestők munkájuk háromnegyedén már túl is jutottak – mondta el lapunknak dr. Kovács László Attila, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze. Hozzátette, a költségek jelentős részét a rekonstrukciós munkálatokra kell fordítani: a belső díszítőfestés, a karzat mellvédjén végigfutó díszítő fémrácsok, az oltár körüli rekesztőrács, az oltár, a szószék és az orgonaszekrény, valamint kívül a nyílászárók körüli kőkeretek restaurálására. Ezenkívül felújítják a teljes elektromos hálózatot, az emeleti szinten kicserélik a nyílászárókat, újrafestik a padokat.

Előcsalogatni a régit, az eredetit

– A terveket a Co-Opció Bt. Rezsőfi Ágnes Építész Irodája készítette, a generálkivitelezést az Euró-Mádi Kft. kapta meg. Az oltár, a szószék res­taurálását Sztrakai Judit festőművész-restaurátor végzi, és ugyancsak ő felügyeli Király József és Király Géza díszítőfestők munkáját. A fémrestaurálási munkákat Lehoczky Tivadar fém-szakrestaurátorra bízta a kivitelező – tudtuk meg az igazgató lelkésztől.

– Örömteli érzés már most a munkálatok alatt belépni a templomba, látni, ahogyan a megkopott, de szívünkhöz közel álló falak, tárgyak visszanyerik eredeti állapotukat. Már amennyire stílusában és hangulatában tükrözni lehet a régit. Az eredetileg 1910-es díszítőfestést könnyen visszahozták a restaurátorok, az oltár és a szószék egykori külsejét már nehezebb feladat, mert a hosszú évszázadok alatt többször is átfestették azokat. Megpróbálják tehát a kezdeti színeket előcsalogatni, kíváncsian követjük munkájukat. S reméljük, mihamarabb a pandémiás időszak elmúltával a közösségi alkalmainkon együtt örülhetünk az evangélikusok nagy múltú tornyainak, falainak. Hiszen „élő kövek nélkül a legszebb templom is értelmét veszíti” – zárta gondolatait dr. Kovács László Attila.

KO