Mennyit fizet? Ahány lakás, annyi biztosítás

Egy új otthon sokaknak egy élet munkáját jelenti, nem mindegy, hogy milyen biztosítást kötnek rá. Most, hogy a válság ellenére is pörögnek a lakáseladások, megkérdeztük, milyen feltételek mellett érdemes biztosítást kötni, a piacon rengeteg konstrukció elérhető. Szakértőink gyakorlati példákat is említettek.

A kárügyeket szakértő bírálja el

– Mindenki megkapja – vagy kinyomtatva, vagy elektronikusan – a szerződési feltételeket, így az ügyfél nem mondhatja azt, hogy erről vagy arról a kitételről, feltételről nem tudott, de a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy az ügyfél betűről betűre elolvassa a szerződés minden pontját – mondja az általános tapasztalatokról István, aki több mint másfél évtizede dolgozik a megyében biztosítási üzletkötőként.

Hozzáteszi: természetesen az ő feladatuk, hogy minél teljesebb körű felvilágosítást nyújtsanak, azonban mindenre ekkor sem tudnak kitérni, s sokszor ezt maga az ügyfél sem igényli.

– Amikor az ügyfél elmondja, hogy milyen lakásbiztosítást szeretne és milyen igényei vannak ezzel kapcsolatban, megkapja a szükséges információkat, sőt például amikor helyszínen, egy családi házban beszéljük meg a részleteket, akkor már ott felhívhatjuk a figyelmét fontosabb részletekre – magyarázta István, és kifejtette: ők tudják, hogy a szerződési feltételeken belül mire kell a hangsúlyt helyezni.

Arra a kérdésre, hogy egy nem megfelelő bejárati ajtó miatt eleshet-e a betöréses lopás, rablás miatt keletkezett kár kifizetésétől az ügyfél, a szakember azt mondja, minden biztosítónál védelmi szintek vannak, s ennek megfelelően határozzák meg a kifizetés mértékét, de ezt is tartalmazza a szerződés.

– Lezárt helyiségnél egy régi, bármikor feltörhető zárnál a biztosító dönthet úgy, hogy a nagyobb kockázat miatt kisebb lesz a biztosítási érték, de azt is be kell látni, igen ritkán cseréltetnek csak azért bejárati ajtót, hogy ha egyszer netalán betörnek hozzájuk, akkor több pénzt kapjanak. Ez már olyan előrelátás, amit kevesen tesznek meg – utal újabb tapasztalatokra István, aki erre is felhívja az ügyfelei figyelmét, az pedig az egyén döntése, megfogadja-e, vagy sem.

Kényszeríteni senkit sem lehet, aki meg akarja óvni az értékeit, azért tesz is, és nem csak a biztosítótól várja el ezt.

– A kellő körültekintés a biztosítóknak is fontos, mert így kerülhető el, hogy panasz esetén már ne házon belül, hanem a felügyeleti szerv, a Magyar Nemzeti Bank vagy más hatóság közreműködésével találjanak megoldást a panaszra. Egy panaszt sem lehet lesöpörni az asztalról, precízen körül kell járni, minden tényt és körülményt megismerni, és tanulni belőle, hogy máskor ilyen ügyfélpanasz ne forduljon elő – magyarázta a biztosítási üzletkötő, aki megjegyezte: a kárügyeket a kárszakértő bírálja el, ő értelmezi a szerződés feltételeit, majd a kár­igazgatóságon az ügyintéző a szerződési feltételek pontos ismeretében bírálja el a felvett kárt. Ha van fellebbezés, akkor még egyszer újra áttekintenek mindent, és csak nagyon ritkán terelik jogi útra az ügyet.

Nem akar fizetni?

Időnként hallunk olyan esetekről, amikor a biztosító nem fizeti ki a biztosítási összeget egy-egy betörés után, arra hivatkozva, hogy az ajtó és a zár típusa nem felel meg a szerződésben előírtaknak. Erről kérdeztük meg a Nyíregyházán működő Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Iroda vezetőjét, dr. Fazekas Sándort.

A szakember szerint minden biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azokat a vagyonvédelmi követelményeket, melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázatvállalásához. A szerződési feltételek tehát tartalmazzák a betörésvédelmi szintek, a különféle vagyonvédelmi fogalmak leírását, az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint a káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegeket.

– Lényeges tudni, hogy a biztosítási esemény – például egy betörés – bekövetkeztekor a biztosító mindig a kár­időponti védettségi szintet vizsgálja, mivel attól függően állapítja meg a kifizetendő kárösszeget, mégpedig a szerződési feltételekben meghatározott szabályok alapján. Többféle fokozatú védettségi szint található a szerződési feltételekben, ezek biztosítónként eltérhetnek, éppen ezért érdemes a szerződéskötés előtt átolvasni a feltételeket az első szótól az utolsóig, és ha egy rész nem tetszik, ki kell húzni, vagy keresni kell egy másik biztosítót. Fontos kiemelni, hogy a biztosító a káreseményt követően fizet, de csak a lakás védettségi szintjének megfelelően – hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Iroda vezetője.

Fazekas Sándor röviden beszél azokról a mechanikai védettségi szintekről, melyeket a különféle biztosítók meghatároznak a szerződéseikben. Eszerint az 1. védettségi szint az a lezárt helyiség, amelyet határoló szerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak; a 2. védettségi szintnél legalább 2 darab biztonsági zár a feltétel; a harmadiknál esetleg reteszvas és három ponton rögzített ellenlemez is alapkövetelmény.

– Vizsgálja a biztosító azt is, hogy az elektronikai jelzőrend­szer elhelyezése, minősége, az érzékelők felszerelése megfelelő-e, illetve hogy az elektronikus jelzőrendszer csatlakozik-e távfelügyelethez. Ezért, ha lakásbiztosítási, otthonbiztosítási szerződést kötünk, fontos megismerni a biztosító szerződési feltételeit, a szerződés pontos szövegét, ezen belül is kiemelve a védettségi szinteket, a biztosítási eseményeket, esetleg a kizáró feltételeket – hívja fel a figyelmet dr. Fazekas Sándor.