Nagykálló

2021.08.26. 07:00

Elkezdődhet a kállói vár régészeti feltárása

Negyvenméteres kutatóárok megásásával augusztus végén elkezdődik az egykori kállói védmű feltárása.

MJ

– Ha legalább az önkormányzati parcellákon eredményre vezet a feltárás, akkor az egykori – négy, lándzsahegyekként 19 méterre előremeredő óolasz, őrbódékkal emelt bástyákkal megerősített, négyzetes alaprajzú, 25x26 méteres – várterület fele felfedheti valamennyi titkát. Talán még egy-egy, a keményre döngölt földbe kazamataszerűen bevájt helyiségekből is megmutatkozhat valami – fogalmazott lapunknak Jónás Sándor. A nagykállói várbarátok körének tagja elmondta, negyvenméteres kutatóárok megásásával augusztus végén elkezdődik az egykori kállói védmű feltárása. Kétséget kizáróan beigazolódott, hogy ez a létesítmény teljes egészében földvárnak épült, kívül-belül cölöpsorokkal megerősített, több mint 4 méter széles és 6-7 méteres falazatú.

„Senki nem tudja, hogyan illeszkedhet a térkép az eredeti területre. Erre majd az eddig három telken vizsgálódó geofizikus csapat ad választ” – írtuk az elmúlt év novemberében a kállói vár feltárása kapcsán. A térkép alatt természetesen Lucas Georg Ssicha 1665-ben készült felmérési rajzára céloztunk.

Lucas Georg Ssicha 1665-ben készült fametszete | Fotó: Jónás Sándor archívuma

Azóta a geofizikai mérések befejeződtek a területen. Kiderült, hogy semmi nem illeszkedik semmihez, bárhogy is próbálták összeforgatni a magnetométeres felvételt a derék német hadmérnök és térképész leghitelesebbnek tekintett fametszetével. Mindezt lapunk ismételt megkeresésére Jónás Sándor, a nagykállói várbarátok körének tagja fogalmazta meg. Olyan épületek tűntek elő, amelyeket teljesen máshogy tájoltak, mint amilyenekről sejtésük volt, a múltat tehát még mindig sűrű homály fedi. – Ugyanakkor az épületek falai szépen kirajzolódnak, és augusztus végén a régészeti feltárás is elkezdődhet – tette hozzá mindjárt.

Mi kerül vajon elő?

A rövid felvezetőből érzékelheti az olvasó, hogy komoly előrelépés történt az elmúlt időszakban a kállói vár ügyében. Az önkormányzat a már meglévő saját telke közelében, két házhellyel messzebb megvásárolni készül egy másikat, az adásvételről egyezség is született. A szakemberek szerint a vár legjobb falrészei, konkrétan a bástyái ezekre a parcellákra estek egykor.

Sajnos azonban a hőn áhított rotunda nem került elő, pedig arra nagyon sokan számítottunk.

– Előfordulhat, hogy az út alá került, és az aszfalt annyira leárnyékolja a jeleket, hogy a meglétét kétséget kizáróan nem lehet igazolni. Némileg kárpótol, hogy hatalmas, többméteres törmelékes falrészek is megmutatták magukat, például a meglévő önkormányzati telken, ahonnan korábban cserépmaradványok, kovácsolt szegek, emberi csontok kerültek elő, ráadásul egy kardhüvely is kifordult a földből – magyarázta a lelkes várbarát. Az izgalom egyébként érthető, hiszen ez idáig semmiféle régészeti feltárást nem végeztek itt, és mindenki nagyon várja, mi minden kerül elő a régészek ásói alól.

Az természetesen kétséget kizáróan beigazolódott, hogy ez a létesítmény teljes egészében földvárnak épült, kívül-belül cölöpsorokkal megerősített, több mint 4 méter széles és 6-7 méteres falazatú.

– Aki most lemondóan legyint, mert szerinte a földvár kezdetleges és jelentéktelen, súlyosan téved. Szó sincs könnyen bevehető, erőt alig képviselő védműről, sőt ez a vár igen modernnek számított, olasz hadmérnökök tervezték, akik az építés folyamatát is figyelemmel kísérték. Gondoljunk csak bele: a vastag föld elnyelte a becsapódó ágyúgolyók erejét, és nem keletkezett súlyos kár az építményben. Nem kellett leomló falakat újraemelni, a föld kevésbé szétrombolható, mint a kőfal. Belül viszont téglával támasztották meg, és a belső épületek is erős kőfalazatot kaptak – sorolta Jónás Sándor.

Szavaiból kiderült, hogy ha legalább az önkormányzati parcellákon eredményre vezet a feltárás, akkor az egykori – négy, lándzsahegyekként 19 méterre előre meredő óolasz, őrbódékkal emelt bástyákkal megerősített, négyzetes alaprajzú, 25×26 méteres – várterület fele felfedheti valamennyi titkát. Talán még egy-egy, a keményre döngölt földbe kazamataszerűen bevájt helyiségekből is megmutatkozhat valami.

Azok a leleményes kállóiak

A kutatóárkot egyébként lakossági segítséget is igénybe véve szeretnék megásni és máris akadnak önkéntesek, akik felajánlkoztak. S ha mindez nem volna elég, szeptember 3-án délután 17 órától az Óbester vendéglőben a vár legfelkészültebb kutatója, a nagykállói kötődésű építész, Várkonyi András tart előadást a vár építésének történetéről. Harsányi Gézáné, helyi helytörténész bemutatja, milyen volt az élet a várban 1574–1709 között, és ha minden jól megy, a honvédség Hadtörténeti Intézetéből és Múzeumból is érkezhet egy történész.

Ahogy a várat Várkonyi András látja | Fotó: Jónás Sándor archívuma

E napon bizonyára szó esik majd arról is, hogyan jártak túl a kállóiak a törökök eszén, és építettek az általuk odahordott faanyagból a városukat délről védő várat maguknak, megelőzve az „igazhitűeket”. Akár az a feltételezés is igazolást nyerhet, hogy a falak eredetileg a Kállay család kúriáját vették körül, és ebből lett később a parancsnoki épület. Nagy támadásoknak egyébként soha nem volt kitéve ez a 3 méter mély és több mint 5 méter széles árokkal körülvett vár, arra viszont mindenképpen jó volt, hogy komoly borsot törjön az innen gyakran kifosztott törökök orra alá.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában