Rómába költözött a nyíregyházi karvalykeselyű

A Nyíregyházi Állatpark, mely az országban egyedüliként sikeresen tenyészti a kipusztulás szélén álló karvalykeselyűket, az elmúlt időszakban a fajmegőrzési program keretében nemcsak új egyedet fogadott, de a korábban itt kikelt egyik madarat el is szállította a program koordinátorának ajánlásával.

A karvalykeselyű-tenyészpár több mint húsz esztendeje költözött az állatparkba, de az ivarérett hím és tojó csak 2015-től kezdek érdeklődni egymás iránt. 2016 januárjában 55 nap alatt kelt ki a az első fióka, azóta minden évben egy-egy madárral bővül a keselyűkolónia. Az idén a fajkoordinátor elérkezettnek látta az időt az idősebb fiókák cseréjére, így egy nyíregyházi kelésű tojó Olaszországba utazott, míg egy cseh nőstény csatlakozott a Tarzan ösvénye röpdéjébe fajtársaihoz.

Az impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240 centiméter. Ezek a madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Az élelemszerzés érdekében sokszor akár napi 150 kilométert is megtehetnek.

A fajt a levegő bajnokainak nevezik, általában hatezer méter körüli magasságban szoktak tartózkodni, de megfigyelték már 11 ezer méteren is. Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, így a kis légköri nyomás ellenére képes a szükséges mennyiség megkötésére.

A keselyűk tetemkeresési módszerét és a megtalált dög körüli csoportos megjelenését korábban rendkívül jó a szaglásukra vezették vissza, sőt, egyes népcsoportok egyenesen telepatikus képességeket tulajdonítottak nekik. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak: amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd egyre alacsonyabban körözni körülötte, amit a többiek észrevesznek és követik.

Nagyobb tömegben egy nagytestű állat maradványait akár húsz perc alatt képesek eltakarítani: elsőként a belsőségeket, majd a húst, a bőrt és végül a kisebb csontokat fogyasztják el.

A Természetvédelmi Világszövetség először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állománya napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett faj – zárul az állatpark közleménye.