Egy százalék: sok kicsi sokra megy

– Hiába van hosszú évek óta lehetőség arra, hogy az adónk 1+1 százalékát egy általunk kiválasztott civil szervezetnek, vagy egyháznak felajánljuk, a mai napig nem automatizmus, hogy erről rendelkezzen is az adózó – mondta el tapasztalatát lapunknak Nagyné Mária, aki évtizedek óta könyvelőként őrködik ügyfelei pénzügyei felett. 
 

A könyvelő kérdez rá 

– Sok esetben én kérdezek rá: „nem ajánlod fel?”. Ilyenkor általában vagy egy gyermek- vagy egy állatvédő szervezet mellett döntenek, de vannak, akik a munkahelyükhöz, hivatásukhoz, családtagjukhoz köthető szervezetet választanak érzelmi alapon. Gyakran szembesülünk azzal is, ha van, aki az egyik egy százalékról dönt, az egyháziról viszont nem rendelkezik. Vannak olyanok is – és nincsenek kevesen –, akikről pontosan tudom, hogy sem eddig, sem ezután nem ajánlják fel az egy százalékot. Ők a legyintők: menjen a pénz a közös kasszába. A szakember azt mondta, hogy a neten a bevallástól függetlenül is beadható az 1+1 százalékos nyilatkozat, nem egy ügyfele az utolsó pillanatban így ajánlja fel az összeget. 

– Azt vettük észre, ha van egy kis hírverés, olvasnak erről, vagy látják a tévében, észbe kapnak, s meggondolják magukat. A legnehezebb azokkal, akik szerint nem sok pénz ez, kár vesződni vele. Őket mi győzködjük, hogy nincs az a kis összeg, ami ne számítana, főleg a civileknek. Jó lett volna, ha az idei újdonságról többet beszéltek volna, most én magyarázom el az ügyfeleimnek, hogy ha nem egyház a kedvezményezett, akkor a Nemzeti Tehetség Programnak lehet adni az egy százalékot – tette hozzá Mária, aki azt mondta, üdítő kivételnek számít, amikor valaki azt is kéri, hogy a civil szervezettel név szerint közölje a NAV: ő őket választotta. 
 

Ott segítenek, ahol baj van 

Évente 250–300 felajánló adja adója 1 százalékát a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesületnek. Ahogyan dr. Papp István, a szervezet tagja elmondta, örülnek, hogy gondolnak rájuk az emberek. A mentőegyesület működési költségeire fordítják a befolyt összeget, ugyanis minden fillért, amit pályázaton megszereznek, mentési eszközökre, felszerelésekre költenek el. A bajbajutottaktól sosem kérnek pénzt. Viszont segítséget nyújtanak természeti katasztrófáknál, nem várt eseményeknél, s az utóbbi időben eltűnt személyek felkutatásában is részt vesznek. 

– Nagyon örülünk minden felajánlásnak. A nagyobb szervezetek ebben az időszakban kampányolnak az 1 százalékért, reklámfe­lületeken hirdetik tevékeny­sé­güket, nekünk erre nem telik. A kisebb egyesületek ­szűkös büdzséből mű­ködnek, s ­valóban sokat jelent minden felajánlás. A mi munkánk kiszámíthatatlan, nem ­tudjuk előre megsaccolni sem, hogy hány helyen, ­hányszor kell feladatot teljesíteni, ­éppen ezért a kiadásainkat sem könnyű teljes pon­tossággal megtervezni. Az a körülbelül 1 millió forintnyi támogatás, ami befut hozzánk az egy ­százalékokból, nekünk sokat ­jelent. Köszönjük, hogy értékelik a munkánkat – tette hozzá dr. Papp István. 

Minden évben másnak ajánlja fel 

– Az adóm egy százalékának felajánlása minden évben nagyon fontos számomra. Tavasszal rengeteg hirdetést látni, melyben a különféle szervezetek, alapítványok az adófizetők támogatását kérik – többnyire én is ezekből tájékozódom. Nem mindig ugyanazt választom, inkább minden évben másnak adom az egy százalékom – osztotta meg lapunkkal véleményét Zubályné Vince Irén, hozzátéve: senkinek sem fáradság rendelkezni az egy százalékról, de az alapítványoknak óriási segítség lehet – mondta el a családanya. – Támogattam már állatmenhelyeket, beteg gyerekeket segítő szervezeteket is, sőt az egyik évben új orvosi eljárások meghonosításán fáradozó alapítványnak adtam a felajánlható adómat. Ezek a szervezetek nap mint nap másokért dolgoznak, mi pedig így tehetünk azért, hogy folytathassák a munkájukat – tette hozzá.