2024.02.07. 17:30
Soha nem adta fel, mert hitt magában, a tudásában
Béres József kitartása, embersége példaként szolgálhat mindenki számára.
Forrás: Fotó: Dodó Ferenc
Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe – ezt vallotta Kossuth Lajos, és ezt valósította meg Béres József, aki minden család mindennapjainak részévé tette a találmányát. A legnehezebb időkben sem adta fel, mert hitt a saját tudásában, s a növények erejében. Aranybetűkkel írta be magát a hazai és a nemzetközi tudomány nagykönyvébe, világszerte ismertté tette a magyar tudósok, s feltalálók nevét. Múltunk olyan kiemelkedő személyisége, akinek munkásságát meg kell mutatnunk a jelennek és a jövőnek – ezt a célt szolgálja a bejáratnál elhelyezett okos parcellakő – mondta a kisvárdai régi temetőben szerda délelőtt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.
Elhangzott: az országban összesen 6200 sírhely tartozik a Nemzeti Sírkerthez – ezek védettek, a felújításuk, rendben tartásuk az állam feladata, s nem lehet felszámolni ezeket. Kiváló művészek, közéleti személyiségek, tudósok, hazafiak nyugszanak ezekben a sírokban, s azért, hogy szűkebb pátriájuk mellett az egész országban ismerjék őket, az intézet okos parcellaköveket helyez el abban a temetőben, ahol a sírjuk található – országszerte jelenleg negyven sír mellett találunk ilyet. Ha valaki az ezen lévő kódot okos telefonnal leolvassa, azonnal megismerheti az adott sírban nyugvó személy életrajzát, tetteit, érdemeit: e kis kövek a nemzet legnagyobbjait hozzák hozzánk közelebb.
Kitartás, emberség
Nem véletlen, hogy Béres József parcellakövét szerdán adták át: a neves tudós 1920. február 7-én született, az ünnepséget tehát a születésének 104. évfordulóján tartották. Kisvárda önkormányzata minden évben megemlékezik a születése és halála évfordulójáról, hiszen mint ahogy Leleszi Tibor polgármester fogalmazott: ő a város büszkesége, aki elviselte, hogy porba tiporták, s hogy aljas módszerekkel megpróbálták ellehetetleníteni, mert pontosan tudta, hogy mire képes.
– Ugyan nem lett Nobel-díjas, de életeket mentett, és kitartása, embersége példaként szolgálhat mindenki számára, aki hisz magában, de akit meg akarnak gátolni abban, amiben hisz, s amiért küzd. Ez az okos parcellakő a nagybetűs embert hirdeti, aki, egy latin mondást idézve eltávozott, de nem halt meg – tette hozzá Kisvárda polgármestere.
Okos parcellakő átadása Kisvárdán
Fotók: Dodó FerencRagaszkodott a gyökereihez
– Az emlékezéshez jók a kövek, a virágok, a koszorúk, de fontosabb, hogy a tudatunkkal és a szívünkkel is tudjunk emlékezni – ezt mondta Béres József, a tudós fia, aki dolgos, szorgos emberként emlékszik vissza az édesapjára.
– Aczél elvtárs mindent megadott volna azért, hogy édesapám elmenjen az országból, de ő a Záhony-Anarcs-Kisvárda háromszöget semmi pénzért nem hagyta volna el. Ragaszkodott a gyökereihez, s a hazaszeretetéért Nobel-díjat érdemelt volna. Sokat tett a szűkebb pátriájáért, az országért, s mindezt a szülőföldje megköszöni neki. A települések ápolják az örökségét, emlékét szobrok, intézmények, könyvek, színdarab és film is őrzi – mondta Béres József, aki az édesanyjáról is mesélt. – A tenni akarás és a kutatás iránti szenvedély sok időt elvett édesapámtól, így a nevelésünk gondja édesanyámra maradt. A családban ő viselte a kalapot és a nadrágot is: a szeretet és a szigor asszonya volt, akitől a hitemet is örököltem – fogalmazott Béres József.
Mások előtt járnak
– Fontos erkölcsi kötelességünk megőrizni azt az örökséget, amit Béres József a nemzetre és a világra hagyott, és abban, hogy ezt az utánunk következő generációk is megtegyék, az okos parcellakő nagy segítséget jelent – fogalmazott dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő, aki büszkén mesélt arról, hogy személyesen is ismerhette a tudóst. – Kisvárda sok mindenben élen jár, sőt, előrébb jár, mint mások: gondoljunk a Master Good cégcsoportra vagy a Bessenyei gimnáziumra, Béres József pedig a város első és eddig egyetlen Széchenyi-díjasa – mondta és hozzátette: a város történelmének jeles eseménye a parcellakő avatása.
