2017.10.02. 13:48
Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – III. rész
<strong>Az afrikai sertéspesti (ASP) esetleges hazai megjelenése rendkívül súlyos gazdasági károkat okozna. Mit kell tenni a megbetegedés gyanúja esetén és mi történik, ha felüti a fejét a vírus? E kérdéseket járja körül a NÉBIH cikksorozatának harmadik része.</strong>
Az afrikai sertéspesti (ASP) esetleges hazai megjelenése rendkívül súlyos gazdasági károkat okozna. Mit kell tenni a megbetegedés gyanúja esetén és mi történik, ha felüti a fejét a vírus? E kérdéseket járja körül a NÉBIH cikksorozatának harmadik része.
Kinek kell szólnom, ha afrikai sertéspestis megbetegedésre gyanakszom?
Amennyiben az alább felsorolt bármely tünetet vagy sertései elhullását tapasztalja, haladéktalanul értesítse szolgáltató állatorvosát vagy közvetlenül az állategészségügyi hatóságot! Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség valamennyi, az állattal foglalkozó személyre (így állatszállítókra, vágóhidak üzemeltetőire) is vonatkozik.
Kaphatok-e kártalanítást a leölt sertéseim után?
A leölt állatokért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, kártalanítás nem jár.
Mi történik, ha egy sertéstartó gazdaságban megállapítják az afrikai sertéspestist?
Amennyiben a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálat kimutatja, a gazdaságban található valamennyi sertés a hatóság felügyelete mellett leölésre kerül, a hullákat, állati eredetű termékeket és betegség közvetető anyagokat ártalmatlanítják. A gazdaságban annak kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 km sugarú ún. védőkörzetet, és minimum 10 km sugarú ún. megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezek a korlátozás alatti területek. Ezen körzetekben a sertéstartó telepeket a hatóság nyilvántartásba veszi, a védőkörzetben lévőket meg is látogatja, ellenőrzi a nyilvántartásokat és mintát vesz a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. A védőkörzetben a hatóság engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy oda be más fajú állat se kerülhet, a megfigyelési körzetben ezt az első 7 napban kell alkalmazni. Az élőállat- és állati eredetű termék forgalma tilos, a védőkörzetben a fertőzött telep fertőtlenítését követő 40, a megfigyelésiben 30 nap elteltével, a hatóság engedélyével, csak meghatározott feltételek esetén lehetséges (pl. vágóhídra vagy állatifehérje-feldolgozó üzembe való közvetlen szállítás.) A korlátozás alatti területekre – a hatóság engedélyével, azonnali vágásra történő szállítás kivételével – az ország betegséggel nem érintett területeiről is tilos az állatok beszállítása! Az érintett telepek sertésekkel való újbóli betelepítése minimum 40 nappal a fertőtlenítése elvégzése után, a korlátozás alatti terület feloldását követően lehetséges.
Mi történik, ha a betegség a vaddisznóállományban jelenik meg?
Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, kijelölésre kerül egy fertőzött terület, ahol a sertéstartó gazdaságok hatósági megfigyelési alá kerülnek. A gazdaságokról nyilvántartás készül, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a házi sertések vaddisznókkal vagy azokból származó termékekkel ne érintkezhessenek. A gazdaságokba sertések be- és kiszállítása tilos.
A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznót megvizsgál az állategészségügyi hatóság, azokból mintát vesz. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és szállítható el a területről. A hullákat ártalmatlanítják. Fertőzés gyanú esetén meg kell változtatni a kilövési tervet, és a kocák minél nagyobb számú kilövése a cél, hiszen a totális kilövés megvalósíthatatlan. Ez azért fontos, mert a nem megfelelően tervezett vadászat lehetőséget teremthet a gyors vaddisznóvándorlásra, mely kifejezetten káros a járvány terjedésének megállítása szempontjából.
A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki, mely tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkozik.
A témában további hasznos információk olvashatók a NÉBIH honlapján:
Kapcsolódó cikkeink:
